ELEKTROkonstrukt 2007 - február végi fejlemények
Írta: Hungary Administrator   
2007. február 22.

Mint korábban tájékoztattuk Olvasóinak, május 9-10-én kétnapos konferenciát tartunk ELEKTROkonstrukt néven a HUNGEXPO kiállítási területén, a B pavilon melletti K konferenciaépületben. Mi indokolta a konferencia megrendezését, hiszen szakmai rendezvények seregén lehet részt venni és újabb ismereteket szerezni? Három szempont szerencsés egybeesése adta az ötletet, hogy a magyar szakembereknek újat nyújtsunk:

  • az elektronikai ipar globális átrendeződése folytán hazánk új szerepet kap,
  • a kiállítás a régiónak szól, amely – a környező országok szakembereinek részvételével – különlegesen jó alkalom a tapasztalatcserére, a piac megismerésének tükrében,
  • a magyar elektronikai szakemberképzés és továbbképzés kiemelt fontosságú a mind nagyobb hozzáadott-érték megteremtésében.

Az elektronikai piac 2003-as mélyrepülését követően átrendeződött, a tömeggyártásban a távol-kelet egyértelműen magához ragadta a hatalmat, amely a haszon jelentős részét – nagyon bölcsen – a fejlesztésbe visszaforgatva vezető szerepre tör. Nincs értelme többé azon gondolkodni, hogy Magyarországon olcsóbb-e a hordozható DVD-lejátszó gyártás, vagy Kínában. Akkor sokan megijedtek, hogy Európában mindenki „lehúzhatja a redőnyt”, és még az USA korábbi vezető szerepe is erős csorbát szenvedett. A piac azonban beállt, mindenki megkereste új helyét. A szilíciumvölgy cégei – néhány hagyományos óriáscéget kivéve – „fabless” üzemmódra álltak át, azaz tudásbázisukra építve a legnagyobb hozzáadott értéket teszik termékeikbe, és tudomásul veszik, hogy a piac változik. Európában árnyaltabb a helyzet, nekünk is be kell látnunk, hogy a 90-es évek zöldmezős beruházási üteme lecsökkent, adott esetben kivonulással is kell számolni, a súlypont áttevődik a tőlünk keletre fekvő államokba, de az itt maradottak is többet várnak a magyar mérnöktől. A multinacionális cégek – korábbi ­gyakorlatuktól eltérően – nagyon is igénylik a magyar mérnöki tevékenységet, a gyártmányfejlesztéstől a tesztelésen át a gyártástechnológiáig. A kis- és középvállalkozások szerepe is megnő. Amíg korábban az elektronikai ipar beszállítója legfeljebb a csomagolásban rúghatott labdába, addig manapság egyre jobban támaszkodnak a magyar részegység-gyártókra, alkatrész-disztribútorokra, sőt a kereskedelmi-logisztikai szektorra is, (hasonló jelenség játszódik le, mint a 60-as években nyugat-Németországban). Ugyanakkor a magyar kkv-knek is megnő az esélye (egyelőre nagyon mérsékelten) a kitörésre, hogy a globális nagyvállalatok soraiba emelkedjenek. De ehhez nagyon sokat kell tanulni! A tudás pedig manapság pénzbe kerül.

Ez a gondolatmenet vezetett bennünket arra, hogy megrendezzük az ELEKTROkonstrukt-ot, ráirányítva a figyelmet a magyar szakemberek hagyományosan jó hírére, megteremtve a lehetőséget, hogy felnőjünk a problémákhoz, hogy a piac által megkövetelt innovációnak érvényt szerezhessünk. Mit hallunk hát a konferencián?

 

Bár a prezentációk rendje még szervezés alatt áll, előzetesben néhány figyelemfelkeltő előadásra hívjuk fel a figyelmet. Ha lépést szeretne tartani a technikával, érdemes ezeket meghallgatni. Étvágygerjesztőül szolgáljon néhány fogás az étlapról:

  • a konferencia nyitó vezérszónoka Dr. Vass Ilona, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal vezetője: „Tények és lehetőségek a magyar elektronikai K+F-ben” címmel,
  • terveink között szerepel még a banki szféra megszólaltatása, hiszen a hitel fogalmát már Széchenyi megfogalmazása óta jól ismerjük. Ezek után jön a szakma!
  • a konstrukció alapja a tervező rendszer, amely manapság számítógéppel történik. Itt a jelenlegi vezető szerepet a Mentor Graphics tölti be, amely immár nem csupán a nyomtatott huzalozású panel layout-tervezésére korlátozódik, hanem a szilíciumkristály belsejére is, különös tekintettel a nagyfrekvenciás technikára. Rózsa Sándor előadását jól kiegészítő előadást is fogunk hallani az ezt oktató BME Elektronikai Eszközök Tanszék előadójától is. Az elektrosztatikus feltöltődés okozta hibákról, és egyáltalán az EMC problémáiról, valamint ezek elleni védekezésről többek között a japán Kitagawa cég szakembere adja át tapasztalatait,
  • a jó konstrukcióhoz jó alkatrészek is kellenek. Az alkatrészek világpiaci helyzetét Mike Williams, a Gartner Group szakembere ismerteti, a hazai disztribúcióról pedig Lambert Miklós tart előadást,
  • az elektronikai gyártástechnológiának az utóbbi 15 évben nagy hagyományai alakultak ki. A szereléstechnológiáról, különös tekintettel a tavaly óta kötelezően bevezetett ólommentes forrasztás egy éves tapasztalatáról a SmartGoup világhírű előadója, Bob Willis adja át tapasztalatait a magyar kollégáknak, az előadást követő konzultáció keretében is. Lehet készíteni a kérdéseket!
  • aki pedig a legújabb gépekről szeretne naprakész információkat szerezni, az a nálunk jól ismert Universal ( Perjés Zsolt : „Egy megoldás az összes beültetési problémára”) és Siemens új beültető gépeiről hallhat előadást, de a Sony legújabb gépeit is megismerheti, és az előadást követően működés közben is tanulmányozhatja a kiállításon,
  • a jövő szerelőpanelja a rézvezeték mellett fényvezetőt is tartalmaz, optikai útra terelve a gyors adatforgalmat. A technológiát Dr. Henning Schröder, a Fraunhofer Institut témavezetője mutatja be előadásában,
  • a szervezők gondoskodtak olyan „csemegének” számító tématerületről is, mint a védőgázas forrasztás (Herczeg István: Messer Hungarogáz előadása), vagy a szelektív forrasztás (Microsolder), amelynek egyik legnagyobb specialistája az ERSA.

Érdemes részt venni ezen a kétnapos eseményen, a szervezők olyan csokorba szedett ismeretekhez juttatják a részvevőket, amelyeket csak sok utánjárással és esetlegesen lehet megszerezni.